Júniusban a fogyasztói árak 3,7 százalékkal nőttek az előző évhez képest, bár az élelmiszerek ára átlagosan csak 1,1 százalékkal emelkedett. Az élelmiszereken belül a cukor ára 27,4, a tojásé 22,3, a liszté 19,2 százalékkal nőtt, míg a baromfihúsé 5,5, a tejé 6,2 százalékkal csökkent. A maginfláció emelkedése (4,1 százalék) hosszú távon árnövekedést jelez, miközben a szolgáltatások és a szeszes italok tovább drágultak.
A KSH jelentése szerint az élelmiszerek ára egy év alatt 1,1 százalékkal nőtt, de ezen belül a cukor 27,4 százalékkal drágult, míg az infláció júniusban 3,7 százalékra mérséklődött, meghaladva a szakértők várakozásait. Bár az infláció csökkent, a dezinfláció főleg a hektikus maginfláción kívüli tételeknek köszönhető, amelyek nem feltétlenül tükrözik az alapvető inflációs trendeket, így a helyzet nem annyira pozitív, mint elsőre látszik. Az infláció hat hónapja a Magyar Nemzeti Bank célzónájában mozog, ami pozitív hatással van a gazdaságra, növeli a reálbéreket és a fogyasztást, amit a kormány célzott intézkedéseinek tulajdonítanak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány célzott intézkedései letörték az inflációt, ami júniusban 3,7 százalékra mérséklődött. Az infláció csökkenése pozitív hatással van a gazdaságra, növeli a reálbéreket és a fogyasztást, amit a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek tulajdonítanak. A növekvő reálbérek hatására javul a lakosság bizalma és növekszik a kiskereskedelmi forgalom, ami kedvezően hat a gazdaság teljesítményére.
