Belső dokumentumok bizonyítják, hogy a magyar külügyminisztérium tudott az orosz kibertámadásokról, amelyeket korábban kampányhazugságnak neveztek. Az orosz hackerek a külügyminisztérium legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókjait is kompromittálták, hozzáférve érzékeny adatokhoz. Szijjártó Péter külügyminiszter annak ellenére tagadta a támadások tényét, hogy a titkosszolgálat jelentései részletesen beszámoltak az eseményekről. A jelentés szerint a támadások az orosz GRU és FSB csoportokhoz köthetőek, amelyek komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
A külügyminisztériumot ért orosz hekkertámadások nyomán a Demokratikus Koalíció és a Momentum Szijjártó Péter lemondását követeli, míg a Párbeszéd rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett az ügy kivizsgálására. Donáth Anna az EU külügyi főképviselőjéhez fordult, míg Tordai Bence szerint Putyin hekkerei feltörték a minisztérium informatikai rendszerét, és Magyarország nem védekezett megfelelően. Szijjártó Péter tagadta a vádakat, és hangsúlyozta, hogy a külügyminisztérium mindig ellenáll a beavatkozási kísérleteknek. Az ellenzék szerint a külügyminiszter titkolózása veszélyezteti az ország biztonságát, ezért egy petíció is indult Szijjártó lemondásának követelésére.
