A háborúellenes akcióterv részeként bevezetik a védelmi hozzájárulást, amelyet minden olyan multinacionális vállalatnak, banknak és energiacégnek kell fizetnie, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. A bankadót teljes egészében ki kell fizetniük azoknak a bankoknak, amelyek nem növelték állampapír-állományukat, emellett megemelik a tranzakciós illetéket és bevezetik a valutaátváltási illetéket is. 2024-ben a lakossági számlavezetési és kártyahasználati díjakra stopot vezetnek be. Az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofit-adót nem csökkentik, annak mértéke változatlan marad.
A kormány bevezeti a védelmi hozzájárulást, amelyet minden olyan multinacionális vállalatnak, banknak és energiacégnek kell fizetnie, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. Emellett a bankokra új tranzakciós és valutaátváltási illetékeket vetnek ki, miközben a lakossági számlavezetési és kártyahasználati díjakra stopot vezetnek be 2024-re. A külföldi háborús propaganda elleni fellépés részeként a kormány kötelezi a pártokat és médiumokat bevételeik átláthatóságára, és visszaküldik a külföldi forrásokat, ha azokat háborús propagandára fordítják. Az intézkedések célja a költségvetés stabilizálása, mivel a kormány 400 milliárd forintos bevételt vár a védelmi hozzájárulásból.
Gulyás Gergely a Kormányinfón kiemelte, hogy a háborús propaganda uralja Európát, és valakinek képviselnie kell a vesztesek, az áldozatok és a megcsonkított családok hangját is. Magyarország a soros elnökség idején békemissziót indított, és nem enged a politikai, jogi és pénzügyi zsarolásnak, hogy békepárti álláspontján változtasson. A kormány háborúellenes akciótervet dolgozott ki, melynek keretében szigorúan fellép a háborús propaganda ellen, és kötelezi a médiumokat és pártokat finanszírozásuk átláthatóvá tételére. Emellett védelmi hozzájárulást vetnek ki az extraprofitra szert tevő bankokra, multinacionális és energiaipari cégekre.
